Skip to Main Content

Vers

A TISZTESSÉG BALLADÁJA

Ha csinos is, sőt, ha szép is,
ha nincs néhány suttogó,
hogy még ilyen, kicsit olyan,
de azért formálható,
bármit tud a szerelemről,
ha nem akad pártfogó,
ha önmagát kínálgatja,
nem lehet más, csak - lotyó!

Míg kopik a vén utcákon,
csupán álma ragyogó.
Egyre többször kérdezi majd,
a szerelem mire jó,
amit csinált másnál más . . . Az
másnak miért mondható?! . . .
Végül azt is elhiszi, hogy
úgy született, - mint lotyó!

Hogy ez így van, sajnálatos,
de mégsem sajnálható.
A kurvaság az kurvaság!
Ám ha másról volna szó,
az igazság, a tisztesség
el nem mismásolható!
Nemdebár itt semmi kétség?!
Hiszen - oly nyilvánvaló! . . .

Ajánlás

És ha ebben kételkedne
bármiféle alkotó,
bármiféle igazságot,
tisztességet kutató,
azt, hercegem, győzzed meg te,
miért oly nyilvánvaló,
hogy az igazság, tisztesség
el nem mismásolható!

SIKÁTOROK verseskötet

Tájékoztató

Egy életmű megjelenítése felelősségteljes és P. Horváth László írásműveinek esetében rendkívül összetett feladat. Mivel is kezdhetnénk? Kézenfekvő a válasz, a legfontosabb művekkel... Mielőtt azonban az irásművek felkent bírálóit felkérnénk szakértői segítségre, a honlap menüjéből megnyíló listákon véletlenszerűen megjelenített művekkel találkozhatunk. A menüben először a drámaíró "Elképzeléseim" című tanulmányát olvashatjuk, ezt követően "Színművek több felvonással", majd az "Egyfelvonásosok, rádiójátékok", ezernyi közül "Versek, néhány kiemeléssel" és végül "Prózai és egyéb művek" következnek. El kell ismerni, hatalmasak az életmű méretei. A műveket fokozatosan dolgozzuk fel, az életművet újabb művekkel egészítjük ki. Kérjük, a listákon figyeljék az "Állapotjelző" bejegyzéseket! A "Forrásszöveg feldolgozás" bejegyzés szerint az írásmű teljes terjedelmében még nem olvasható.

Életrajz

Rövid életrajz

P. HORVÁTH LÁSZLÓ drámaíró, író és költő Pápa városban, munkáscsaládan született, 1930. március 24.-én. Gyári munkásként a dolgozók esti gimnáziumában érettségizik 1951-ben. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Tanult filozófiát és dramaturgiát. Ez időtájt egy-két hónapos szerződése volt a Madách, majd a Déryné színházzal. Szabadfoglalkozású író lett 1971 után.

Költőként első verseskötetével, a "Márciusi hold"-dal jelentkezett. Drámaíróként 1965-66-ban találta meg sajátos módszereit. Más, hivatalos és támogatott lehetőségek híján, több könyvet adott ki saját kiadásban, elsőként a "Pünkösdi Király" hat dráma (1973), majd a "Sánta hintaló" három dráma (1976) kötetét, aztán még számos magánkiadást. 1969-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, 1973-tól a Magyar Írók Szövetségének tagja. Drámáiról kritika csak a jugoszláviai HID-ban jelent meg Varga Zoltántól. Ez viszont elemző, tanulmány terjedelmű kritika volt.

Színházi bemutatót egy egyfelvonásosa, a "Sajnálatos eset" kapott 1969-ben, az Irodalmi Színpadon, az "Utazás Büróniában" című összeállításban. A "Mária Magdolna" című darabot 1974-ben, majd a "Gréti" című színpadi művét 1982-ben csak felolvasták a Korona Cukrászdában. A szegedi stúdió színpadi bemutatón pedig a ''Mária Magdolna" két felvonásos színmű egyfelvonásossá csonkított változata váltja ki a kritika ellenérzését (1985). Többé-kevésbé rendszeresen a Rádió ifjúsági osztálya közölte hangjátékait: "Oda-vissza", "Kis titánok", más rádiójátékok mellett.

Magyarország köztársasági elnöke 2015. évi március hó 5. napján P. Horváth László drámaíró, író, költő részére, életművének elismeréseként a MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT kitüntetést adományozta. Ezzel szemben, drámakötetei mellett több verseskötete is magánkiadásban jelent meg, támogatás nélkül. Mind visszhang és kritika nélkül. Ez történt 2020. október 6.-án bekövetkezett haláláig.

Búcsúztató

P. Horváth László (1930-2020) sohasem volt búcsúztatója

Mint tudjuk, a siker csak addig fontos, amíg él az ember. Más a sírba vitt siker, más egy keresztfával a meg nem élt siker, más egy életmű értéke, rendeltetése, végzete. Egy életmű vagy fennmarad, vagy szertefoszlik az időben. Szertefoszlik, ha értéktelen, de akkor is, ha meg sem mérettetik.

Egy író, P. Horváth László, aki megírt huszonkettő teljes estét betöltő színművet, milyen elhivatott akarattal írta egyik színpadi művét a másik után, ha egyetlen egyet sem vittek színre? Hogyan születhetett meg ezen kívül számos egyfelvonásos darab, ezernyi vers, jelentős súlyban prózai mű, ha meg sem mérettettek... ha életműve, hagyatéka lakásában, írói könyvkiadásban az ágy alól, az ágyneműtartóból, a szekrényekből, több száz kötetben, súlyos papír kötegekben jelenik meg?

Vajon a művészeti érték mérője, fennmaradásának lehetősége mégis csak a siker? Akárhogy is, szükségünk van értékeinkre. Az értékek a részeink, amit veszni nem hagyhatunk. Mit vehetnénk magunkénak egy életből, egy életműből? Nincs kitaposott út az igazi értékekhez, melyek részeinkké válhatnak. A művészeti értékek mélyen a lényegükben lehetnek, amit csak erőfeszítések, áldozatok árán hozhatók felszínre. Az érték akár komédián, akár tragédiákon keresztül, súlyos szenvedéllyel vagy könnyed szellemiséggel válik közzé, mint ebben az életműben is... az érték, az izgalmas, sohasem unalmas, sohasem magánérdekből befolyásol.

P. Horváth László író, költő életműve itt és most, megnyílhat előttünk. Van miből meríteni. Költészete bármilyen súlyos is, igazi súllyal azt az embert mutatja, aki képes volt mindannak ellenére, ami rá nehezedett, egész életében játszani... gyermeki erejét élete végéig megtartani. Drámái egy töretlen szellemiséget tanúsítanak, egy ember felőrölhetetlen elhivatottságát, belső erejét bizonyítják... ahogy nyolcvan éve felett naponta futott a lakótelepen, a lépcsőházban futott fel lakásáig, a harmadik emeletre. Valahol ez az élet az igazi siker. Mint tudjuk.